Facebook "címlapsztori" a Metropolban

Ez ám az igazi uborkaszezon! A Metropol "hírújság" hétfői címlapján olvasható: "Facebook: terített asztal a bűnözőknek" A címlapon és a harmadik oldalon tálalt cikk egy gyenge MTI anyag megjelentetését jelenti. A lényeg, hogy tíz évvel az internet térhódítása után - akkor magával az internettel, kiber bűnözőkkel ijesztgetett a hagyományos média - ma a divatos közösségi oldalak kerültek a célkeresztbe.

Származási hely: KiberTorony - CyberTower

Természetesen a címoldali headline köszönőviszonyban sincs a cikk tartalmával. A idézett cikkben a Facebook szóvívője Simon Axten éppen arról nyilatkozik, hogy a támadások a felhasználok számával arányosan emelkednek, miközben a sikeres betörések száma változatlanul 1 százalék alatt maradt. Egy másik idézet a cikkből: "A Facebook Paolo Altó-i központjából a felhasználókra veszélyes spamek többségét képesek kiszűrni, s ezzel az internet egészéhez képest egy biztonságosabb felületet hoztak létre."

Ugyan mivégre az MTI és a vele szövetséges Metropol ügybuzgósága? Magyarországon 2009 egyértelműen a Twitter és a Facebook térhódításáról szól, bár ez utóbbi esetében még mindig nagy az elmaradás. Példának okáért Csehországban már több, mint egy millióan regisztrálták be magukat a Facebookba, míg idehaza ez a szám nem éri el a negyedmilliót.

Ettől független média- és hirdetési szakemberek szerint is a "közösségi média" különféle platformjai jelentik az új média csapásirányát. Ahogyan zuhan mindenféle nyomtatott újság, magazin példányszáma, csökken a TV-nézés is, úgy emelkedik az Iwiw, a Facebook és a Twitter felhasználói köre. Hírgyorsaságban, kommentezésben, hír meg- és újraelosztásban ma már ezek a leghasználhatóbb platformok.

Az MTI-cikk persze nem az Iwiw veszélyességére hívja fel a figyelmet. Gondoljunk csak bele az elmúlt hónapokban hány aggályos ügy látott napvilágot. A Cozma-gyilkosság után a feltételezett elkövetőket az Iwiw-en hamarabb kerítették el, mint a valóságban. Pár napja a pedofíliával gyanúsított bébiszitter Iwiw-adatlapját a Kuruc.info "szellőztette" meg...

Az internetes adatlopáson túl ezekre a veszélyekre természetesen nem hívja föl a figyelmet az MTI-Metropol cikk és természetesen esze ágában sem volt sem a szerzőnek, sem a szerkesztőnek alaposabban körüljárni a témát és több céget is megnevezni. Egyszerűbb volt a Facebookkal riogatni a mezei Metropol olvasókat.

Informatikai, internetes témákban nem először nyúlt mellé a magát legnagyobbnak hirdető "napilap". Talán jobb lenne, ha az MTI és a Metropol is megmaradna a kaptafánál...

A Facebook népszerűségét a virtuális bűnözők is kihasználják

Személyes adataink védelme az interneten

Titkaink megtalálhatók az interneten. A kormány, a rendőrség és egyes vállalatok személyes adatainkhoz szeretne hozzáférni. Az Európa Parlament ezért szorgalmazza az adatvédelem biztonságának növelését.



(Forrás: Europarl TV)

Nincs titok a Google adatfeldolgozásában

A Simonyi Konferencia legjobban várt előadása kétség kívül a Google zürichi szoftvermérnökének Németh Andrásnak a prezentációja volt. A cégnél mindössze hét hónapja dolgozó fiatal szakember a Google villámgyors adatfeldolgozásáról árult el nagyon érdekes részleteket.

A Joaquin Phoenix-hez hasonlító Németh András előadására már tömve volt a nagyelőadó. A szoftvermérnök bevezetőjében elmondta, hogy a Google-lel az egész világon naponta százmilliók keresnek rá valamire. Ennek az óriási lekérésnek a teljesítéséhez a Google indexe négy óránként frissül, ilyenkor annyi friss adat kerül be a rendszerbe, mint amennyi az Amerikai Kongresszusi Könyvtárban örzött valamennyi adat. Mivel Németh András elsősorban a YouTube projekten dolgozik, így a nagy videómegosztó alkalmazásról elárulta, hogy a YouTube-ra percenként 15 órányi videót töltenek fel a felhaszálók. A YouTube keresőmotorja a második legnagyobb a világon, természetesen a Google mögött.


A szofvermérnök innentől kezdve vágott bele a dolgok közepébe, Németh András a Google alapvető adatfeldolgozási és tárolási rendszerét a GFS filerendszert és a MapReduce névre hallgató feldolgozó rendszert (framework) ismertette. Mivel a Google esetében skálázható alkalmazásokat kell felhasználók millióinak rendelkezésére bocsájtani - gondoljunk csak a Gmailre - , ezért kritikus az adatfeldolgozás sebessége.

A Google alapfilozófiája, hogy nem high-end számítógépekre van szükség, hanem hibatűrő software-t kell fejleszteni, olyat, amelyik a menetközben kieső vasak ellenére be tudja fejezni a kijelölt feladatokat. A korábbi filozófia az volt, amíg működik a számítógép, addig működjön a software is. A Google megfordította ezt a tételt: a lényeg, hogy a software működjön. Az óriási számítási kapacitáshoz és adattároláshoz a Google hardware park rengeteg "low-end" PC-ből van felépítve. A cégnél ma már egy speciális toronyba vannak beszerelve a rackek. Hogy hány db PC-vel dolgozik a Google az viszont hétpecsétes titok. Németh András még a nagyságrendet sem árulhatta el.


Azért a Google File System (GFS) ismertetése már képet adhatott a méretekről. A cég saját maga számára kifejlesztett filerendszerének egyik legfontosabb paramétere a hatalmas írás/olvasási sebesség (akár 10 GB/s). A GFS nagy adatblokkokal dolgozik úgy, hogy a file-okat kisebb darabokra, úgynevezett chunk-okra bontja, ezek egyenként kb. 64 MByte méretűek. A MapReduce ezekkel a szétbontott file-okkal dolgozik. A rendszer több, mint 50 klasztert kezel és az adatmennyiség több, mint 1 Petabyte.

A rendszer logikáját Németh András egy prímtényezős felbontás példáján mutatta be, ahol párhuzamosítható megoldást kellett találni. Kiderült, hogy minél nagyobb a feladat a software-nek, annál több gépre van szüksége a rendszernek, ha időben akarunk eredményt kapni. Például egy szó frekvencia vizsgálatnál a "to be or not to be" kifejezés a szavak lesznek a kulcsrészek, míg az előfordulásuk adja meg az értékrészt. Ezután indul be a számítás, majd az eredmény visszaírása a GFS-re.

Alapvetően "pofonegyszerű" a Google nagy sebességű adatfeldolgozása: végy egy hibatűrő software-t (MapReduce) vedd rá, hogy az adatokat szétdarabolva akár száz gépet is használjon egyszerre. Ha pedig kiesik egy vas pótold egy újjal, de a rendszer és a számítási művelet ettől még nem áll le...

Németh András kérdésre nem válaszolva a Google keresési módszeréről egyetlen szót sem volt hajlandó elárulni. Az sem derült ki, hogy mekkora a replikáció a rendszerben és az sem, hogy milyen hálózati megoldásokat alkalmaz a Google Data Center. Kérdésre Németh András elárulta, hogy munkaideje 20 százalékában eddig még semmit nem csinált - a Google-nél lehetőség van a munkatársaknak munkaidejük 20 százalékában saját maguk által kezdeményezett és kitalált projekten dolgozni - , de tervbe vett már valamit - tette hozzá sejtelmesen.

Annak ellenére, hogy Németh András sok kérdésre nem adhatott választ előadását és azonnali kérdéseit/válaszait dörgő tapsviharral jutalmazta a Simonyi Konferencia közönsége.

Digitális dohányzóasztal

A Budapesti Műszaki Egyetem VI. Simonyi Konferenciáján már két teremben zajlottak az előadások kedd délután. A főként a BME-ről kikerült szoftverfejlesztők és mérnökök kéz a kézbe adták a mikrofonokat, illetve a prezentációs eszközöket. A Mindentudás Egyeteméből a nagyközönség számára is ismerős nagyelőadó már a Microsoft Surface bemutatására dugig megtelt.

Kőnig Tibor a Microsoft főmérnöke élőben mutatta be az úgynevezett digitális dohányzóasztalt. A Surface méreteit tekintve valóban egy dohányzóasztalnak felel meg, míg tudásában már a jövő technikáját, a lehetséges számítógépeket jeleníti meg. Ha gonoszkodni akarnánk, azt mondanánk egy óriásira nőtt iPhone-ról van szó, de azért a Surface egy kicsivel több annál...

A Microsoft szerint a grafikus felhasználói felület (GUI) után - amihez kellenek olyan perifériák, mint a billentyűzet és az egér -, a "természetes felhasználói felület" (NUI) jelenti az innovációt. Kőnig Tibor előadása gyorsan demóba csapott át. A főmérnök megmutatta hogyan lehet két kézzel az asztalon "matatva" programokat, alkalmazásokat elindítani, hogyan lehet például képeket ide-oda dobálni vagy éppen tetszőlegesen egyetlen kézmozdulattal nagyítani.

A Microsoft Surface igazi játékszer, de azért több annál. A dobozba egy átlagos PC-n kívül 5 infravörös kamera van beszerelve. Ezek a kamerák figyelik a kézmozdulatokat, míg ugyanerre a felületre egy DLP vetítő alulról fölfelé vetít.

A titkot nem a vasban, hanem a speciális szoftverben kell keresni. A sima 32 bites Vista fölé egy ún. Vision System került, afölé pedig a WPF API-k telepíthetőek. Ezek speciális Surface-alkalmazások, melyek kihasználják a digitális dohányzóasztal hardware-it.

A Surface több érintést kezel és egyszerre több felhasználót is ki tud szolgálni. Kőnig Tibor elárulta, hogy a februári Suberbowl ideje alatt az esemény biztonsági vezetői egy ilyen Surface-t ültek körül és a kijelzőn követhették nyomon a stadion környéki eseményeket. Természetesen külön-külön az adott eseményeket megnyithatták és tájékozódhattak, hogy egy adott incidens milyen súlyú.

A Surface egy speciális cimkerendszer (Contact.Tag.Byte, ill. Contact.Tag.Identity) segítségével képes felismerni a tárgyakat is. Magyarán csak azok a tárgyak értelmezhetőek a Surface számára, melyekről rendelkezik információkkal és ilyen cimkével látták el. Kőnig Tibor példaként azt említette, hogy a Amerikában az AT&T New York-i üzletében egy Surface segítségével értékesítik a készülékeket, többek közt a már említett iPhone-t is :)

A természetes felhasználói felület nagyon sokak fantáziáját megmozgatta, a Surface a maga 11 ezer eurós árával még csak a nagyvállalatok és a kaszinók játékszere, ám Kőnig Tibor elárulta, hogy hasonló képességekkel már a Windows 7 is rendelkezik majd, melyeket multitouch képernyők segítségével használhatunk ki.

Metropol helyre nem igazítás

A Metropol "hírújság" csütörtöki, áprilisi tréfáján nem nevettek az érintettek. A lap pénteken "helyreigazított", bár inkább ne tették volna. A Metropol mai számának 6. oldalán megjelent "A Google éves nyeresége 6,63 milliárd dollár volt tavaly" című cikke minden csak nem helyreigazítás. Az idézett cikk "in medias res" belevág a Google jövedelem gyarapodásába, majd a második bekezdésben áttér az "áprilisi tréfára". Arcátlan módon arról egy sort nem ír a lap, hogy tegnap mekkorát hibáztak, hanem idézem: "Tegnapi lapszámunkban - a technet.hu minden alapot nélkülöző közlése alapján - mi is tévesen adtunk hírt a cég állítólagos fizetésképtelenségéről." Majd az utolsó bekezdésben ismét a Google nyereségességéről cikkeznek.

Elképesztő, hogy egy felelős szerkesztő kiengedte a tegnapi baki után a mai lapszámban megjelent teljesen fals cikket. Arról mélyen hallgat az újság, hogy a csütörtöki "Veszélyes helyzetben a Google is" című anyag alá a Metropol volt odaírva forrásként és egyáltalán nem szerepel sehol hivatkozásként a Technet.hu. Az óriási blama után viszont a Metropol főszerkesztője igyekszik rákenni a Technet.hu-ra a felelősséget. Ez ám az igazi csúsztatás.

Az OMFG.buzz.hu blog tegnapi postja után természetesen visszatért az ügyre. Finoman szólva is a mai "helyreigazítás" kiverte a biztosítékot: "Arcátlanul hazudozó Metropol"
No comment!

Április Bolondja a Metropol

Történt még április elsején, hogy a sajtóban és tíz éve már az interneten is szokás szerint számolatlanul özönlöttek a valótlanabbnál valótlanabb hírek. Egyik ilyen volt, hogy a TechNet.hu a Google szóvívőjére (April Fooley) hivatkozva jelentette: Becsődölt a Google! Természetesen, aki csak egy kicsit is járatos az internet világában tudta, hogy április tréfáról van szó.
Kinyo29 Twitter bejegyzés április 1., 10:35

Azt gondolta az ember, hogy ezzel el is van intézve a dolog. Azután megjelent a mai (április 9-i) Metropol és a "hírújság" Infopálya rovatában a 17. oldalon ott virít: Veszélyes helyzetben a Google is Őrület, ráadásul a neten fellelt hírnek látszó anyag alá a tájékozott szerkesztő odaírta: Metropol


(Photo: iPhone)

Gratulálunk!

Az ügynek folytatása is van. Az ugyanezen az oldalon publikáló Magyarósi Csaba (Szabad a szoftver) az OMFG blogon máris reagált a dologra. Megszűnik a Google LOL ROTFLMAO (Magyarósi Csaba, az Index.hu munkatársa nem szerzője az OMFG.buzz.hu-n megjelent postnak - 2009. április 10.)

Magyarósi természetesen elhatárolódik a Metropol magánakciójától és Az OMFG megemlíti, hogy a Google magyarországi helytartója Peresztegi Zoltán is panasszal élt az ingyenes "hírújság" főszerkesztőjénél.

Ránézve a Metropol olyannyira reklámozott weboldalára rögtön kiderül, hogy szerencsére az Infopálya melléklet on-line kiadásába már nem került bele ez a hír... Ám arra kíváncsi vagyok, hogy a lap főszerkesztője hol és hogyan reagál majd az esetre.

Siófoki F1-es galéria még tavalyról

Férfias játék az iPhone

A magyar T-Mobile az Apple-lel kötött szerződésre hivatkozva semmilyen információt, számot nem hajlandó kiadni arról, hogy hány darab iPhone kelt el idehaza. Teljesen érthetetlen módon ez titok, így azután azt sem lehet tudni, hogy az iPhone-osok hogyan használják készülékeiket, milyen szolgáltatásokat helyeznek előtérbe. Szerencsére Nagy-Britanniában más a helyzet, ott már kutatják a felhasználói szokásokat is.

Még egy adalék: a T-Mobile által szolgáltatott SMS sporthírek végére időnként aktív linket tesznek a szerkesztők.

A hétvégén második alkalommal rendezték meg a Bringaexpót
sztársportolók közreműködésével. Részletek itt: http://wp.hu/dwap/wj?go=0vYXNDJS //t-zones (2009. 03.30. 13:55)

Ez a link ide mutat: http://wp.hu/dwap/w/news/sport/kerekpar/hirek/hirek_390.dw

Ezt így iPhone-on nem lehet elolvasni.

Ugyanez a hír web 'n walk-on:
Bringaexpó a Vasúttörténeti Parkban
http://webnwalk.hu/dwap/wnw/my/news/sport/kerekpar/hirek/hirek_390.dw

A T-Mobile illetékese a felvetésre, hogy ez gond, annyit válaszolt, hogy "feltételezem, hogy a Safari teljes webböngésző, míg a link WAP-oldalt nyit meg. Emiatt nem nézhető meg az iPhone-on. A www.webnwalk.hu pl. xhtml, és az megnyitható a Safariban is."

Köszönjük a választ T-Mobile!

(Médiainfo) Idén januárban közölt első alkalommal adatokat a comScore a szigetországi iPhone tulajdonosokról. A kutatásból kiderült: a készülék felhasználóinak 93 százaléka használt valamilyen mobilmédia alkalmazást az év első hónapjában. A legnépszerűbb az e-mailezés volt; ilyen tartalmakat a vizsgált célcsoport háromnegyede ért el készülékén.

A kutatásból az is kiderül, hogy 2009 januárjában a brit iPhone felhasználók 80 százaléka olvasott híreket, vagy ért el egyéb információkat mobilja böngészőjén keresztül. Ez a szigetország teljes mobil populációjában mért arányhoz képest négyszeres. Letölthető alkalmazáson keresztül az iPhone tulajok 55,6 százaléka ért el híreket, információkat, ami jelentősen több, mint az összes okostelefonos körében mért 22,1%.

Az iPhone egyelőre egyértelműen "férfias játék": a comScore adatai szerint az ilyen készülékkel rendelkezők háromnegyede tartozik az erősebbik nemhez. A legtöbben a 18-44 éves korosztályba tartoznak. A férfiak túlsúlya annyiban azért nem meglepetés, hogy a brit okostelefon tuladonosok között is 65% az arányuk.

Leleplező on-line dokumentumfilm a válság okairól

Peter Joseph elképesztő dokumentumfilmje felfedi a rejtett pénzügyi összefüggéseket, megtudjuk, mi vezetett a mai állapotokhoz és hogyan segíthet a technológia a fennálló világrend megváltoztatásában. Az ingyenes, on-line film mostantól magyar felirattal is elérhető.

Tartalom a mobilon

A mobilinternet 2008-as robbanásszerű növekedése után felmerül a kérdés, hogy az operátoroktól vásárolt nettel a felhasználók elsősorban laptopon, netbookon akarnak netezni és/vagy mennyire részesítik előnyben a különféle „okostelefonokat”.

Kérdés az is az operátorok nyomon követik-e, hogy felhasználóik mire és milyen eszközzel használják ki a mobilinternet adta lehetőségeket. Eszköz lenne a mérésre. A Bango.net szoftvere alkalmas teljes mobilhasználati traffic lekérésére a mobilra optimalizált weboldalak esetében. Így nyomon követhető a userek milyen készülékekkel, milyen operációs rendszerrel nyitottak ki egy-egy wap- illetve mobilinternet oldalt.

A tíz évvel ezelőtt indult fapados wap nem volt sikertörténet. A mobilon való valódi netezéshez meg kellett várni a 3G érkezését. A változások folyamatosak, hiszen az egyre okosabb készülékek már nemcsak wap képesek. A különféle beépített és szabadon telepíthető mobil browserek (Opera Mini, NetFront, etc.) már lehetővé teszik a weboldalak kinyitását. Ám két korlát továbbra is fennáll, az első maga a készülék képernyő mérete - bár ezen a téren ugrásszerű a növekedés a különféle érintőképernyős készülékek (iPhone, Omnia és társai) esetében -, a másik korlát a weboldalak minősége és optimalizálása.

Ahhoz lassan hozzászokott a weboldalakat, portálokat gyártó cégek többsége, hogy W3C szabványhoz igazítsák oldalaik kódjait (html, php, etc). Ám a weboldalak 95 százaléka ma még az asztali, illetve notebook képernyők adta felbontáshoz igazodik. Nagyon kevesen csináltak mobiltelefonokra optimalizált weblapokat.

Nem véletlen, hiszen ahány készülékgyártó, ahány operációs rendszer annyiféle browser és képernyőméretre kéne optimalizálni, ami nem egyszerű feladat. De megoldható. Készíthető olyan változó kimenetű mini portál, amely figyeli a mobileszköz lekérés pillanatában, hogy milyen telefontól (op rendszer, browser, kijelző méret) érkezett a lekérés és annak megfelelő kiszolgálást ad.

Egy régi csak WAP-képes telefonnak wml formátumot ad ki, míg az okostelefonok már xhtml-ben kapják meg a mini site-ot. Magyarországon vélhetőleg két kezünkön meg tudjuk számolni azokat a weboldalak, amelyek képesek erre. És itt főleg a hír- és média site-okra gondolok.

Most amikor temetjük a napilapokat, hírfronton a lehető leggyorsabb információközlési lehetőséget a mobiltelefon nyújtja. Az külön érdekesség, hogy a három operátor mennyire látja fontosnak mobil portáljai profi üzemeltetését. Akarnak-e és tudnak-e profi hírszolgáltatást adni? Illetve lesz-e verseny a mobil portálok között? A t-zones egy időben úgy tűnt, hogy versenyre hívja a másik két operátort, magyarul nyílttá tette a wap oldalát és várta a pannonos és vodás előfizetőket is.

Ehhez képest a Pannonwap és a Vodafone Live! bezárkózása érthetetlen. A három mobil portál közül a t-zones érdemel figyelmet. Ez a megoldás a legfrissebb és már integrálja az iwiw-et vagy az Origo bizonyos részét. A web’n walk kitűnően olvasható és használható iPhone-on. Ám például a push SMS sporthíreknél időként küldött linkkel már nem birkózik meg a Safari, mivel az URL egy wml kiterjesztésű oldalra mutat…

A Pannon megoldása már nem annyira áttekinthető, ők is lemásolták a Live felső tab-rendszerét és három részre bontották a PannonWapot, de ez nem jött be nekik. A Live! fizetős tartalmai anakronisztikusak, teljesen érthetetlen a koncepció. Miközben éppen a Vodafone jár elől a mobil reklám terén, a Live! ósdi rendszerétől nem tud szabadulni. Aztán olyan öngólokat rúgnak, mint a magyar vízilabdázás újdonsült támogatói a Sport rovat alatt olyan ingyenes vízilabda rovatot „üzemeltetnek”, ahol féléves hírek éktelenkednek.

A weboldalak, hírportálok még csak nem is foglalkoznak a mobilra való optimalizálással. Az iPhone megjelenésével szinte egyidőben a Startlap jelentette, hogy ők kifejezetten az almás telefonokra optimalizáltak. Náluk már megoldották, hogy iPhone Safariba beírva: www.startlap.hu mindjárt az http://iphone.startlap.hu-n landolunk. A másik iPhone-ra optimalizált profi megoldás az Origo-tól, a portál rovatai egy négyszer négyes iPhone-os ikon mátrixban jelennek meg.

A NOL korábbi mobilos próbálkozása már meghalt, a FigyelőNet mobilos verziója (http://m.fn.hu) viszont jól működik. iPhone esetében azonban a beírt http://www.fn.hu-ról nem kerülünk át automatikusan a mobilos verzióra.

Mobil-optimalizálás terén a dotMobi konzorcium áll az élen. Ők azonban megérnek majd egy külön misét…