Személyes adataink védelme az interneten

Titkaink megtalálhatók az interneten. A kormány, a rendőrség és egyes vállalatok személyes adatainkhoz szeretne hozzáférni. Az Európa Parlament ezért szorgalmazza az adatvédelem biztonságának növelését.



(Forrás: Europarl TV)

Nincs titok a Google adatfeldolgozásában

A Simonyi Konferencia legjobban várt előadása kétség kívül a Google zürichi szoftvermérnökének Németh Andrásnak a prezentációja volt. A cégnél mindössze hét hónapja dolgozó fiatal szakember a Google villámgyors adatfeldolgozásáról árult el nagyon érdekes részleteket.

A Joaquin Phoenix-hez hasonlító Németh András előadására már tömve volt a nagyelőadó. A szoftvermérnök bevezetőjében elmondta, hogy a Google-lel az egész világon naponta százmilliók keresnek rá valamire. Ennek az óriási lekérésnek a teljesítéséhez a Google indexe négy óránként frissül, ilyenkor annyi friss adat kerül be a rendszerbe, mint amennyi az Amerikai Kongresszusi Könyvtárban örzött valamennyi adat. Mivel Németh András elsősorban a YouTube projekten dolgozik, így a nagy videómegosztó alkalmazásról elárulta, hogy a YouTube-ra percenként 15 órányi videót töltenek fel a felhaszálók. A YouTube keresőmotorja a második legnagyobb a világon, természetesen a Google mögött.


A szofvermérnök innentől kezdve vágott bele a dolgok közepébe, Németh András a Google alapvető adatfeldolgozási és tárolási rendszerét a GFS filerendszert és a MapReduce névre hallgató feldolgozó rendszert (framework) ismertette. Mivel a Google esetében skálázható alkalmazásokat kell felhasználók millióinak rendelkezésére bocsájtani - gondoljunk csak a Gmailre - , ezért kritikus az adatfeldolgozás sebessége.

A Google alapfilozófiája, hogy nem high-end számítógépekre van szükség, hanem hibatűrő software-t kell fejleszteni, olyat, amelyik a menetközben kieső vasak ellenére be tudja fejezni a kijelölt feladatokat. A korábbi filozófia az volt, amíg működik a számítógép, addig működjön a software is. A Google megfordította ezt a tételt: a lényeg, hogy a software működjön. Az óriási számítási kapacitáshoz és adattároláshoz a Google hardware park rengeteg "low-end" PC-ből van felépítve. A cégnél ma már egy speciális toronyba vannak beszerelve a rackek. Hogy hány db PC-vel dolgozik a Google az viszont hétpecsétes titok. Németh András még a nagyságrendet sem árulhatta el.


Azért a Google File System (GFS) ismertetése már képet adhatott a méretekről. A cég saját maga számára kifejlesztett filerendszerének egyik legfontosabb paramétere a hatalmas írás/olvasási sebesség (akár 10 GB/s). A GFS nagy adatblokkokal dolgozik úgy, hogy a file-okat kisebb darabokra, úgynevezett chunk-okra bontja, ezek egyenként kb. 64 MByte méretűek. A MapReduce ezekkel a szétbontott file-okkal dolgozik. A rendszer több, mint 50 klasztert kezel és az adatmennyiség több, mint 1 Petabyte.

A rendszer logikáját Németh András egy prímtényezős felbontás példáján mutatta be, ahol párhuzamosítható megoldást kellett találni. Kiderült, hogy minél nagyobb a feladat a software-nek, annál több gépre van szüksége a rendszernek, ha időben akarunk eredményt kapni. Például egy szó frekvencia vizsgálatnál a "to be or not to be" kifejezés a szavak lesznek a kulcsrészek, míg az előfordulásuk adja meg az értékrészt. Ezután indul be a számítás, majd az eredmény visszaírása a GFS-re.

Alapvetően "pofonegyszerű" a Google nagy sebességű adatfeldolgozása: végy egy hibatűrő software-t (MapReduce) vedd rá, hogy az adatokat szétdarabolva akár száz gépet is használjon egyszerre. Ha pedig kiesik egy vas pótold egy újjal, de a rendszer és a számítási művelet ettől még nem áll le...

Németh András kérdésre nem válaszolva a Google keresési módszeréről egyetlen szót sem volt hajlandó elárulni. Az sem derült ki, hogy mekkora a replikáció a rendszerben és az sem, hogy milyen hálózati megoldásokat alkalmaz a Google Data Center. Kérdésre Németh András elárulta, hogy munkaideje 20 százalékában eddig még semmit nem csinált - a Google-nél lehetőség van a munkatársaknak munkaidejük 20 százalékában saját maguk által kezdeményezett és kitalált projekten dolgozni - , de tervbe vett már valamit - tette hozzá sejtelmesen.

Annak ellenére, hogy Németh András sok kérdésre nem adhatott választ előadását és azonnali kérdéseit/válaszait dörgő tapsviharral jutalmazta a Simonyi Konferencia közönsége.

Digitális dohányzóasztal

A Budapesti Műszaki Egyetem VI. Simonyi Konferenciáján már két teremben zajlottak az előadások kedd délután. A főként a BME-ről kikerült szoftverfejlesztők és mérnökök kéz a kézbe adták a mikrofonokat, illetve a prezentációs eszközöket. A Mindentudás Egyeteméből a nagyközönség számára is ismerős nagyelőadó már a Microsoft Surface bemutatására dugig megtelt.

Kőnig Tibor a Microsoft főmérnöke élőben mutatta be az úgynevezett digitális dohányzóasztalt. A Surface méreteit tekintve valóban egy dohányzóasztalnak felel meg, míg tudásában már a jövő technikáját, a lehetséges számítógépeket jeleníti meg. Ha gonoszkodni akarnánk, azt mondanánk egy óriásira nőtt iPhone-ról van szó, de azért a Surface egy kicsivel több annál...

A Microsoft szerint a grafikus felhasználói felület (GUI) után - amihez kellenek olyan perifériák, mint a billentyűzet és az egér -, a "természetes felhasználói felület" (NUI) jelenti az innovációt. Kőnig Tibor előadása gyorsan demóba csapott át. A főmérnök megmutatta hogyan lehet két kézzel az asztalon "matatva" programokat, alkalmazásokat elindítani, hogyan lehet például képeket ide-oda dobálni vagy éppen tetszőlegesen egyetlen kézmozdulattal nagyítani.

A Microsoft Surface igazi játékszer, de azért több annál. A dobozba egy átlagos PC-n kívül 5 infravörös kamera van beszerelve. Ezek a kamerák figyelik a kézmozdulatokat, míg ugyanerre a felületre egy DLP vetítő alulról fölfelé vetít.

A titkot nem a vasban, hanem a speciális szoftverben kell keresni. A sima 32 bites Vista fölé egy ún. Vision System került, afölé pedig a WPF API-k telepíthetőek. Ezek speciális Surface-alkalmazások, melyek kihasználják a digitális dohányzóasztal hardware-it.

A Surface több érintést kezel és egyszerre több felhasználót is ki tud szolgálni. Kőnig Tibor elárulta, hogy a februári Suberbowl ideje alatt az esemény biztonsági vezetői egy ilyen Surface-t ültek körül és a kijelzőn követhették nyomon a stadion környéki eseményeket. Természetesen külön-külön az adott eseményeket megnyithatták és tájékozódhattak, hogy egy adott incidens milyen súlyú.

A Surface egy speciális cimkerendszer (Contact.Tag.Byte, ill. Contact.Tag.Identity) segítségével képes felismerni a tárgyakat is. Magyarán csak azok a tárgyak értelmezhetőek a Surface számára, melyekről rendelkezik információkkal és ilyen cimkével látták el. Kőnig Tibor példaként azt említette, hogy a Amerikában az AT&T New York-i üzletében egy Surface segítségével értékesítik a készülékeket, többek közt a már említett iPhone-t is :)

A természetes felhasználói felület nagyon sokak fantáziáját megmozgatta, a Surface a maga 11 ezer eurós árával még csak a nagyvállalatok és a kaszinók játékszere, ám Kőnig Tibor elárulta, hogy hasonló képességekkel már a Windows 7 is rendelkezik majd, melyeket multitouch képernyők segítségével használhatunk ki.

Metropol helyre nem igazítás

A Metropol "hírújság" csütörtöki, áprilisi tréfáján nem nevettek az érintettek. A lap pénteken "helyreigazított", bár inkább ne tették volna. A Metropol mai számának 6. oldalán megjelent "A Google éves nyeresége 6,63 milliárd dollár volt tavaly" című cikke minden csak nem helyreigazítás. Az idézett cikk "in medias res" belevág a Google jövedelem gyarapodásába, majd a második bekezdésben áttér az "áprilisi tréfára". Arcátlan módon arról egy sort nem ír a lap, hogy tegnap mekkorát hibáztak, hanem idézem: "Tegnapi lapszámunkban - a technet.hu minden alapot nélkülöző közlése alapján - mi is tévesen adtunk hírt a cég állítólagos fizetésképtelenségéről." Majd az utolsó bekezdésben ismét a Google nyereségességéről cikkeznek.

Elképesztő, hogy egy felelős szerkesztő kiengedte a tegnapi baki után a mai lapszámban megjelent teljesen fals cikket. Arról mélyen hallgat az újság, hogy a csütörtöki "Veszélyes helyzetben a Google is" című anyag alá a Metropol volt odaírva forrásként és egyáltalán nem szerepel sehol hivatkozásként a Technet.hu. Az óriási blama után viszont a Metropol főszerkesztője igyekszik rákenni a Technet.hu-ra a felelősséget. Ez ám az igazi csúsztatás.

Az OMFG.buzz.hu blog tegnapi postja után természetesen visszatért az ügyre. Finoman szólva is a mai "helyreigazítás" kiverte a biztosítékot: "Arcátlanul hazudozó Metropol"
No comment!

Április Bolondja a Metropol

Történt még április elsején, hogy a sajtóban és tíz éve már az interneten is szokás szerint számolatlanul özönlöttek a valótlanabbnál valótlanabb hírek. Egyik ilyen volt, hogy a TechNet.hu a Google szóvívőjére (April Fooley) hivatkozva jelentette: Becsődölt a Google! Természetesen, aki csak egy kicsit is járatos az internet világában tudta, hogy április tréfáról van szó.
Kinyo29 Twitter bejegyzés április 1., 10:35

Azt gondolta az ember, hogy ezzel el is van intézve a dolog. Azután megjelent a mai (április 9-i) Metropol és a "hírújság" Infopálya rovatában a 17. oldalon ott virít: Veszélyes helyzetben a Google is Őrület, ráadásul a neten fellelt hírnek látszó anyag alá a tájékozott szerkesztő odaírta: Metropol


(Photo: iPhone)

Gratulálunk!

Az ügynek folytatása is van. Az ugyanezen az oldalon publikáló Magyarósi Csaba (Szabad a szoftver) az OMFG blogon máris reagált a dologra. Megszűnik a Google LOL ROTFLMAO (Magyarósi Csaba, az Index.hu munkatársa nem szerzője az OMFG.buzz.hu-n megjelent postnak - 2009. április 10.)

Magyarósi természetesen elhatárolódik a Metropol magánakciójától és Az OMFG megemlíti, hogy a Google magyarországi helytartója Peresztegi Zoltán is panasszal élt az ingyenes "hírújság" főszerkesztőjénél.

Ránézve a Metropol olyannyira reklámozott weboldalára rögtön kiderül, hogy szerencsére az Infopálya melléklet on-line kiadásába már nem került bele ez a hír... Ám arra kíváncsi vagyok, hogy a lap főszerkesztője hol és hogyan reagál majd az esetre.

Siófoki F1-es galéria még tavalyról